Új bútorokhoz új óvoda

Új bútorokhoz új óvoda

Én még nem jártam igazi óvodában. Sőt egyáltalán semmilyen óvodában sem jártam. Mármint ovisként. Ezt én átugrottam. Mondhatjuk, hogy zseni vagyok, de nem, csak egy egyszerű tündér, akinek erre nincs szüksége.

De ezzel szemben mégis ismerem az ovikat és tudok véleményt is alkotni. Vannak kedves óvodák és vannak kevésbé kedvesek is. Mondjuk az jó hely, ahol kávéval is megkínálnak 🙂

Óvoda terén ki vagyok képezve. Tudjátok mennyi olyan oviban jártam már, ahol nem is tudtak rólam? Összeszámolni sem tudom. Nem vezetek statisztikát. De most az egyik ovi olyannyira felkeltette a figyelmem, hogy bár nem értek az íráshoz mégis úgy gondolom, megosztom a történetét.

Mindenki ismer olyan óvodai épületet, amit már jobb lenne eltüntetni a föld színéről, vagy annyira fel kellene újítani, hogy az előző szinte ne is látszódjon.

Mondtam én, hogy sokan igennel válaszoltok, vagy bólogattok.

Képzeljétek, vannak olyan helyek Magyarországon, ahol egy önkormányzati képviselő szívügyének tartja, ha egy kisgyermekeket nevelő közintézmény a mai kornak megfelelően felszerelt, barátságos és mindenben megfelelő legyen a gyerkőcök, óvodapedagógusok és sokszor sajnos a szülők számára is. Ugye hogy ebben is igazam van?

Gyulafirátót. Hallottátok már ezt a nevet? Én még egy dalt is hallottam róla, de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy ez az alig 3000 főt számláló kis település rész, ami Veszprémhez tartozik közigazgatásilag – jelentsen ez bármit is, hiszen én ezt nem tudhatom mit jelent– egy olyan beruházásnak ért a végére, amelyben megvalósult minden elképzelés. Találkoztak az érdekek. Ennek köszönhetően a szeptembert már az új óvodában kezdhetik a kis barátaim.

A projekt már szinte teljesen lezárult a mi részünkről. Ja hogy én mit is kerestem ott? Lola vagyok. A tündér. Tudjátok a Lola Ovi Bútor… 🙂 Na, ugye, így már tudjátok is kiről van szó.

A bútorokat mi készítettük ki más?

Az érdekes terveket, aminek valami nagyon kacifántos neve van, mindjárt lebetűzöm:

Konszignáció. Micsoda szó!

Szóval a terveket megkaptuk az önkormányzat tervezőjétől, akinek hatalmas szerencséje volt abban, hogy szabad kezet kapott a fantáziájának szárnyalásában. Olyan modern bútorokat tervezett, hogy amikor még csak az előkészületeket láttam, nem is tudtam elképzelni, milyen célt fognak szolgálni a különböző darabok.

Volt olyan is, hogy akkor sem tudtam mi is lesz az, amikor már kicsit hasonlított valamire.

Modern. Nagyon modern.

Ha valaki haladó gondolkodású, akkor megérti. Ha pedig nem, akkor majd később érti meg, de az biztos, hogy nem mindennapi ovi berendezésről beszélünk. Eltér a szokásos polcoktól és szekrényektől. És bár modern mégis azt a célt szolgálja, amire hivatott. Praktikus lesz. Persze mondhatjátok, hogy nyilván tökéletesnek mondom, hiszen a mienk, de tévedtek. Van benne olyan rész, ami nem tetszik.

Például a rácsozat az akasztókkal. Na aaaaz nem tetszik. Nem érzem odavalónak. Én inkább kis nyuszit tartanék benne. Pedig ez a ruhák szellőzését hivatott szolgálni. Nem tudom. Döntsétek el Ti! Vitázhattok is rajta. Nekem az a véleményem, hogy megoldottam volna valami fából készült rácsozattal. De a kívánság az parancs. Ha így, hát így.

Na de tudjátok mi az, ami a legjobban tetszik? A színek. Azokat szeretem. Persze nem mindenki szereti a világos pasztellszíneket. Ebben a projektben pedig ezek voltak a domináns színárnyalatok.

Nem mondhatnám meleg színeknek és egy kicsit talán hidegek is az én érzékeimnek, de így nem lehet azt mondani, hogy csak a lányoknak vagy csak a fiúknak kedvezett a tervező a koloritok kiválasztásában. Lehetett volna több rózsaszín vagy több türkiz, de ez az ovi nem nekem készült így nem az én színeim lesznek láthatóak a bútorokon.

Összességében tökéletesen mutatnak a bútorokon és jó is rájuk nézni. Megnyugtató az összkép.

De azért azt el kell mondanom, hogy amikor kész lett és teljes nyugalomban végig repültem a termeken hiányoltam a színeket a falakról. Tudom, hogy még ezután jönnek az óvó nénik, akik még barátságosabbá teszik a teret, de így első ránézésre inkább egy gyermekorvosi rendelőnek néz ki az egész. Még a színes bútorok is elveszítik így pompájukat.

De biztos vagyok benne, hogy hamarosan megváltozik az összkép.

Legalábbis remélem!

Csupasz falakat óvodában még nem láttam. Mindig tele van pakolászva valamivel. Néha a rokonaimról is látok képeket.

A gyerekek szerintem imádni fogják az új intézményt a pincétől a padlásig. Itt csak jól érezhetik magukat. Minden adott egy óvodai nevelő munkához. Persze az óvodapedagógusokon is múlik, hogy ezt az új óvodát mennyire teszik szerethetővé a gyerekek számára.

Mit szóltok hozzá? Valakinek van véleménye az épülettel és a bútorokkal kapcsolatban? Nekem elmondhatja. Nem mondom el senkinek!

Jók legyetek és élvezzétek még egy kicsit a nyarat, hiszen nem sokára itt a szeptember.

Új tanév új lehetőség, akár egy új ovi bútor 🙂

Sziasztok! Lola voltam!

                                              (Liszkai Ágnes)

A HungaroControl Zrt. támogatásával új bútorokat, és kiegészítőket kapott a Budapest XVIII. Kerületi SOFI óvodai öltözője és fürdője.

A HungaroControl Zrt. támogatásával új bútorokat, és kiegészítőket kapott a Budapest XVIII. Kerületi SOFI óvodai öltözője és fürdője.

A HungaroControl Zrt. adományából sor került a SOFI óvodai
öltözőjének és fürdőszobájának felújítására. Kicsik és nagyok legnagyobb
örömére, gyönyörű öltözőszekrények, kiegészítő bútorok  kerültek a
parányi helyiségben felszerelésre. A támogatásból három csoportban az
elhasználódott szőnyegek cseréjét is sikrült biztosítani.