Jumbó és Goofy barátsága

Szerző:

A Te óvodádban olyan sok izgalmas dolog történik. A mai történetet a dajka néni osztotta meg velem, miközben arra vártam, hogy összepakold a játékokat a csoportszobában.

 Amikor délután kimentetek játszani az udvarra a dajka néni összepakolta a széthagyott játékokat, majd elkezdte az asztalokat és a székeket is megigazítani. Nem is gondolta, hogy fültanúja lesz a jóbarátok vitájának.

Júnó a tekintélyes asztal, aki a nagycsoportosok szobájában álldogál elgondolkozva szólt egyik barátjához Jumbóhoz, aki a szoba másik végében foglalt helyet.

  • Szerinted nekünk könnyű dolgunk van itt a nagycsoportban?
  • Ha engem kérdezel könnyebb, mint Timonnak. Ő a kicsikkel minden nap a sírást hallgatja. Azt mondta az óvónéni, hogy az egyik kisgyerek egésznap sír. Mi itt nem hallunk sírást.

Minnie a barátságos asztal figyelmesen hallgatta a két barátot a sarokból majd közbe kotyogott.

  • Nektek könnyebb dolgotok van, mint nekem. Engem ide állítottak a sarokba, mintha valami rosszat tettem volna.
  • Biztosan, azért mert tényleg így van. Mindenbe belebeszélsz. Most sem kérdeztelek.- mordult rá Júnó

A kis asztal szomorúan elhallgatott és barátjával, Plútóval hallkan beszélgetni kezdtek.

Júnó még mindig elgondolkozva hallgatott és a beáramló nap fényében melegítette fényes lapját.

Nem is hallotta, hogy mindeközben Goofy a szék hatalmasokat sóhajt. Jumbó viszont észrevette és meg is kérdezte közös barátjukat mi is a problémája, amiért ilyen gondterhelt lett.

  • Te miért sóhajtozol? Neked van a legjobb dolgod. Folyamatosan változtatják a helyedet. Mit nem adnék, ha egyszer én is átmehetnék a karácsonyi ünnepségre a tornaszobába.- és Jumbó is hatalmasat sóhajtott.
  • Igen, ez igaz, az csodás ünnep. De nekem nem ezzel van bajom. Tudod milyen fájdalmas az, amikor Peti és Zolika rám állnak? Én azt szeretem, ha szépen leülnek rám és közben egy csomó szép dolgot készítenek vagy mondókákat tanulnak az óvónénivel.
  • Ez nem is olyan szörnyű – szólt rá Jumbó – ma a Marci rám feküdt, pedig az óvónéni kifejezetten kérte, hogy ne tegye. Nagyon rosszul esett. Katica éppen egy szivárványt próbált rajzolni a lapjára. Nagyon szép volt, de abba kellett hagynia Marci miatt.
  • Én meg azt mondom, hogy egy asztalon nem olyan szörnyű feküdni, mint egy székre felállni- vágott vissza Goofy.
  • Te most azt mondtad, hogy nem baj, ha rám fekszenek a gyerekek?- kérdezte felháborodva Júnó Goofyt.
  • Azt mondom, hogy sokkal rosszabb az, ha rám állnak. És már nem akarok a barátod sem lenni, mert nem hiszed el, hogy nekem is nagyon rossz ebben a csoportszobában. Mindig csak veled kell itt lennem, pedig egyszer szeretnék Minnie mellett is állni és megfigyelni, hogy gyurmáznak és festenek a gyerekek.

Júnó szomorúan hallgatta barátját miközben Minnie és Plutó csak figyelték a két jóbarát vitáját, Jumbó pedig inkább nem is, mert megszólalni. Majd Minnie bátorságot gyűjtve mégis csak megtette.

  • Szerintem meg pontosan itt a helyetek. Az oviban minden csoportszobában van olyan kisgyerek, aki nem azt teszi, amit az óvónéni mond neki. De a Marcit figyeltem ma, amikor tízórai után letörölte rólatok a felesleges maszatokat. Óvatosan végig simított rajtatok és még arra is ügyelt, hogy a napfényben, ha megcsillantok ne legyetek foltosak. Júnó, a gyerekek szeretnek rajtad rajzolni és építeni hatalmas várakat. Szeretnek Goofyn ülni, hiszen tudják, hogy Ti a legjobb barátok vagytok. Bármi is történik, Ti mindig egymás mellett foglaltok helyet. Ti ketten ismeritek a legizgalmasabb titkokat a fiúkról és a lányokról. Ugye, hogy nincs értelme vitatkozni arról, kinek milyen rossz az, ha nem csak ülnek vagy rajzolnak rajta? Béküljetek ki, mert a barátságotok sokkal fontosabb ezeknél a buta vitáknál!

Ekkor már a dajka néni is beleszólt a vitába.

  • Igaza van Minnie-nek. A barátságotok sokkal fontosabb mindennél. Ti vagytok az elválaszthatatlan páros. Az asztal és a szék. És megígérem, hogy többet nem fognak rátok állni vagy feküdni a gyerekek.
  • Júnó! Lehetek újra a barátod?- kérdezte Goofy bátortalan hangon.

 

  • Persze, hogy lehetsz, nem is akartam, hogy ez másként legyen. Te vagy a legjobb barátom! Majd együtt nevetünk azon, amit a gyerekek beszélnek, mert néha nagyon vicceseket tudnak mondani.

Így esett hát, hogy a két jóbarát bármilyen nehéz vitát is robbantott ki mégis a legjobb barátok maradtak, mert belátták, hogy sokkal fontosabb, ha a barátságukra vigyáznak.

 Remélem, holnap az oviban fogod tudni, hogy Júnó és Goofy azt szeretik, ha helyesen használják őket. Az asztalon rajzolj szép szivárványt a széken hallgass mesét és tanulgass verseket, énekeket.

Most pedig álmodj szépeket! Holnap egy újabb történet vár az oviról.

(Liszkai Ágnes)